Search
  • Vasvári Viktória

Új, családközpontú szülészeti protokoll készült

Updated: Sep 26

Nem vagyok biztos abban, hogy hallottátok az új változásokat, amelyek a szülészeti ellátást érintik. Egy több évvel ezelőtti protokoll újragondolása / átformálása történt a közelmúltban. Ennek az aktualitását a Magyarországon még mindig - bár ám már kisebb mértékben fogyatkozó - népessége adta. A KSH adatai alapján 2010-ben 90.335, 2016-ban 93.063 volt a szülések száma, amely aztán 2017-ben 91.575-re csökkent. A legfrissebb adatok azonban bizodalomra adnak okot, 2020 első negyedévében az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 6,5%-al több újszülött jött világra, a három hónapban összesen 22.210.


Sajnos a koraszülések tekintetében az elmúlt 25 év nem hozott olyan mértékű javulást, ami a nemzetközi elvek szerint elvárható lenne, mindössze 9,3 %-ról 8,5%-ra csökkent a 37. hét előtt született újszülöttek aránya. A császármetszési ráta is növekvő tendenciát mutat, mely messze felülmúlja a nemzetközi ajánlásokat. Az intézkedések várható hatása a szülési kedv, valamint a gyermekvállalási szándék növelése. De nézzük is milyen változások számíthattok a szülészeteken.


„A családközpontú szülészeti ellátás egyik alapja a szülés természetes lefolyásának támogatása”. Figyelembe kell venni, hogy szülés során a lehető legkevesebb beavatkozás menjen végbe és amennyiben az anyai-és magzati állapot engedi a 41+7 nap előtt támogatni kell a szülés spontán megindulását. Az eddigi tendencia a 40+6 napon kórházi felvétel és másnap szülésindítás volt. Ez továbbra is szükségessé válhat, ha a terhesgondozó orvos úgy ítéli meg, de mégis kaptak egy szabad mozgásteret a kismamák és orvosok egyaránt.

Valószínű ti is találkoztatok már olyan szüléstörténettel, amiben az ágyhoz „kötve” kellett vajúdnia és szülnie az anyukának. Sajnos ez még mai is realitás néhány helyen, azonban most valamennyi esély keletkezik ennek megszüntetésére, ugyanis a szabad mozgás, és a vajúdási pozíciók biztosítása is szerepel az új irányelvben. Tehát ahogy fogalmaznak, a szülés második szakaszában, a tolófájások spontán megindulásának kivárása és a szabad testhelyzet megválasztása javasolt, amennyiben az ellátónak megfelelő tudása és tapasztalata van a különböző testhelyzetekben történő szülésvezetéshez. Ez a korábbi protokollal szemben lazításnak minősül, ugyanakkor még mindig lehet rugalmasan értelmezni a leírtakat.


Az irányelv nyilatkozik a nem szükségszerű beavatkozások mellőzéséről, például az infúzió bekötése, evés-ivás tiltása, folyamatos CTG ellenőrzés, epidurális érzéstelenítés, gyógyszeres fájáserősítés. En személy szerint a folyamatos magzati szívhanghallgatás párján állok, az én tapasztalataim szerint így biztonságosabb.


A szülészeteknek törekedni kell a lehető legkényelmesebb körülmények megteremtésére azokban az órákban órában, amit a szülőszobán fogunk tölteni. A legtöbb szülészet már rendelkezik az elvárható feltételekkel, például bordásfal, privát zuhanyzó, mellékhelyiség, ülőlabda stb. Az új irányelvvel az „elmaradottabb” kórházak is fokozatosan fel tudnak zárkózni, ez főleg tehát a vidéki kismamák számára jó hír.


Amennyiben lehetőség van rá egy szülésznő legyen a kismamával a vajúdási időszakban, ezzel is kialakítva személyes kapcsolatot és bizalmat, mely növeli a leendő anyuka komfortérzetét a szülés alatt.


A kitolási szakban a szabad testhelyzet megválasztása javasolt, emellett a gátmetszés rutinszerű alkalmazásának kerülése is, amennyiben ez lehetséges. Szülést követően pedig a lehető leghamarabb az anya mellkasára, hasára kell helyezni az újszülöttet, ezáltal az elsődleges ellátások, fürdetés, mérési vizsgálatok elhalaszthatóak a szülés utáni második órára.


Következő cikkemben a családközpontú császármetszésről valamint a gyermekágyas változásokról írok majd nektek.


A bejegyzés tartalma nem helyettesíti a szakorvossal történő konzultációt.

Utoljára frissítve: 2020.09.26. Vasvári Viktória

55 views

© 2019 Vasvári Viktória - szuleszno@vasvariviki.com